„A jó lövéshez három dologra van szükség. Jó íjra, jó vesszőre és jó íjászra.”
/Vozár András/
Manapság sokféle íjat be lehet szerezni. A választék hatalmas, nehéz eldönteni milyen íj tetszik, és mire szeretnénk használni.
Vannak a pusztai íjak, melyek a tradicionális íjak csoportjába tartoznak és amilyeneket őseink is használtak. A tradicionális íjakon belül többféle variáció áll rendelkezésünkre. Az íjak népcsoportok által használt íjak, tárgyi vagy írásos emlékek alapján rekonstruálták és készítik.
Mint pl. magyar, szkíta, török, avar, tatár, mongol, stb. A bőség zavarában csak győzzük kapkodni a fejünket. És, hogy még jobban össze legyünk zavarva, ezen belül vannak műgyanta alapú, és laminált íjak.
A műgyanta íj többségében üvegszálból és gyanta keverékéből áll. Vannak, kik szénszálat használnak az elkészítésükhöz. A gyanta magában nem alkalmas íjkészítésre, mert merev s ezáltal törékeny. Az üvegszál teszi hajlékonnyá az íjat, a gyanta csak azért kell, hogy egyben tartsa az egészet, persze nem mindegy milyen gyantát használunk.
Ezek az íjak a legelterjedtebbek, mert könnyű a használatuk, időtállók, és mondhatni igénytelenek. A külső sérülésekre kevésbé érzékenyek. A karokon lévő bőrborítás lecserélhető sérülés esetén. Felmerül a kérdés, hogy miért kell az íjat bebőrözni? Természetes nem lenne égetően fontos a bőrözés, de esztétikai okok miatt, s hogy így megőrzik a tradíciót.
Azok az íjak tartoznak ide, melyeket fából egy speciális eljárással készítik. Az eljárás során kiválasztják a megfelelő fát amiből az íj készül, ez általában kőris. Szálirányban vékony lapot vágnak belőle. Két ilyen lapot ellentétes száliránnyal összeragasztanak egy erre kialakított formában, és majd jön a “laminálás”, üvegszál műgyanta keverékből készült vékony lapot ragasztana a karok két oldalára. Olyannak tűnik, mintha a karokat bevonnánk műgyantával. Azaz laminálunk. Innen kapta az eljárás után az íj a laminált jelzőt.
A pusztai íjak mellett megtalálható még a longbow, azaz a hosszú íj. Ezt angolszász íjaknak is hívják. Vagy bot íjként is ismerik. A nevéből is láthatjuk, ezt az angolok használták előszerettel, de ilyen típusú íjakat használtak a Kárpát-medencétől nyugatra.
Ezt a típust leginkább vadászatra használják. Merőben eltér (kinézetében) a pusztai íjaktól. A mechanikája és a felépítési természetesen ugyanaz. A markolat speciálisan kialakított, hogy jobban kézre essen, biztosabb, kényelmesebb legyen a fogás. Ezek az íjak középlövők, speciális vesszőkifutóval készítik a pontosabb célzás érdekében.
A karok visszahajló reflex kialításban készülnek. Nincsenek rajta szarvak, az idegnek kialakított helye van, ahová be kell akasztani. Az ideg anyaga általában szintén dakron fonal.
Ezeket az íjakat nagy fonterővel készítik. Azért, mert a vadászathoz egy bizonyos fonterő szükséges, hogy a találat biztos legyen. Lövéskor a vad a legkisebb zajra megugrik, és a találat biztonsága forog veszélyben. Vadászatkor a biztos találat a fontos, nem pedig, hogy csak megsebezzük a vadat.
A legújabb technika vívmányai a csigás íjak. Ezek az íjak között a “terminátorok”.
Ezeknek az elvi működése megegyezik az ezeréves elődeivel, de ezeket mérnökemberek tervezték. Az elvi működése egy egyszerű csigán alapul. Feszítéskor a karok végén lévő csigák segítségével feszítjük a karokat. Állítási lehetőség van fonterőre, húzáshosszra. Ezt vásárláskor beállítathatjuk. A csigák segítségével a húzáshossz végén felkönnyül az íj, ez elősegíti a pontos célzást, mert pl. egy 70# íjnál egy 25# nyi erővel tartjuk az ideget.
Ehhez az íjakhoz kioldó szerkezetet is szoktak használni, felszerelhető még célzó berendezéssel, stabilizátorral. Ezek a kütyük mind a célzás pontosságát segítik. Leginkább vadászatra használják. Persze lehet vele hobbizni is, de ez nem elterjedt.
Ha igazán úgy érzed, hogy íjat szeretnél vásárolni akkor a kínálat széles, csak győzz válogatni. Érdemes eldönteni első lépésben, hogy mire szeretnéd használni a íjat. Ha ez megvan, akkor eszerint lehet választani.
Íjászat
