Az íjászat története

​

Az íjászat története egészen az őskorig nyúlik vissza: vadász és harci eszközként használták.​ Az ókorban már rendeztek a görögök​ íjászversenyeket is, azonban még mindig harcászatban alkalmazták, főként a perzsák és a szkíták. A honfoglaló magyarok használták a legmagasabb szinten az íjat és a nyilat Európában, ennek ékes példája: „A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!” felkiáltás.

A középkorban már nem csak a harcászatban volt jelentősége, hiszen megjelent a testkultúra céljából űzött íjászkodás is. Ez Angliából indult ki: III. Eduard király idején az íjlövészet népi sporttá nőtte ki magát. Megjelent a vadászat mint szórakozás és sportolási lehetőség, mely a királyok és nemesek privilégiumának számított.

Mára pedig kedvelt sportággá, hobbivá és hagyományőrző tevékenységgé vált, melyet a számos íjász szövetség, bizottság, klubok és rendezvények megjelenése bizonyít. Hazánkban a MISZ (Magyar Íjász Szövetség) irányítja az íjász életet.